A Széchenyi utca 45. számú Boross-Tóby-ház története
A házban 1865-től élt családjával Boross-Tóby István (1822–1894) királyi törvényszéki bíró. 1837-től Barts Dániel (1789–?) gazdálkodó volt a tulajdonos, akinek az özvegye, Fogthüy Mária 1879-ben halt meg, ekkor vásárolhatta meg a házat Boross-Tóby István. Felesége, poklosteleki Nagy Karolina (1838–1897) halála után, 1897-től a 6 gyermekük közül Boross-Tóby József (1866–1945) okleveles gazda, földbirtokosé lett a ház, akinek a felsége Rickl Margit (1884–1950) volt. Boross-Tóby József a Széchenyi utca 45. számú házban született és itt élte le egész életét. József testvére, Boross-Tóby Róza (1877–1958) a születésétől a házasságáig a Széchenyi u. 45. számú házban élt. 1898-ban ment feleségül tasnádi Kardos László III. (1875–1921) vászonkereskedőhöz, akivel a Kossuth u. 9. számú házban éltek.
1849-ben, amikor a kormány Debrecenbe költözött, Bezerédj István (1795–1856) országgyűlési képviselő és Bartal György (1820–1875) országgyűlési képviselő, 1874-től földművelési- ipar- és kereskedelmi miniszter a házban laktak Barts Dánielnél.
A mára teljesen lepusztított és átalakított homlokzatú, helyi védett ház valamikor 1882 és 1911 között nyerte el mai zártsorú formáját. Azonban a térképek alapján a telken álló hézagosan zártsorú házat valamikor 1794 és 1811 között építtette Tiszai János prókátor, amelyet a századfordulón bővített a Boross-Tóby család egy kapuáthajtóval. Ennek igazolására szükséges lenne a ház bejárására. Az viszont biztos, hogy az udvari szárny csehsüvegboltozatos szobái alatt hatalmas téglaboltozatos pincék vannak.
Az ingatlan tulajdonosai 1627-től 1837-ig
Az ingatlan legkorábbi tulajdonosait Zoltai Lajos kutatása alapján ismerjük.
(Zoltai Lajos: Helyrajztörténet, kézirat. Déri Múzeum gyűjteménye, Történeti Tár)
1627-ben Iffiu Bálint szárazmalma volt a telken. 1634-ben Iffiu Pál és felesége Hegisi Judit egész pusztatelküket eladták Tatár Demeter molnárnak, aki még 1663-ban is tulajdonos volt. 1675-ben már a Kubak molnára, 1683-ban pedig Kis András molnár volt a tulajdonos. 1690-ben Báthori István adózott a malmára a telken. 1693-ban Molnár Gergely lakott itt. 1695-ben Keresztúrban lakó Kubak Benedek a telken lévő két szárazmalmát, amelyeket korábban az apja adott el néhai Báthori István úrnak, eladta Erdődi Pál molnárnak és feleségének, Rimaszombati Annának. 1699-től már Farkas Gergely molnár volt a tulajdonos. 1710-től Barak István tőzsér malma volt a telken. 1738-tól Zilahi István a tulajdonos. 1745-ben Barak János és István eladták Részeg Jánosnak és feleségének, Rácz Juditnak.
(Az adatokból látható, hogy a Széchenyi utca 45. számú telken a XVII. században még szárazmalom működött, amihez kapcsolódva főleg molnár mesterségű emberek éltek itt vagy voltak a tulajdonosok. A szomszédos, 47. számú hatalmas telken még az 1768-as, 1822-es és 1872-es térképeken is 3 szárazmalmot ábrázoltak, ami szintén hatással volt erre az ingatlanra.)
1750-ben már Szűcs János szántó faházát jegyzik a telken. 1756-tól már Szűcs János özvegye, Nagy Ilona a tulajdonos, 1760-ban pedig Szűcs István.
1761-ben Szűcs István, Dobos Péterné Szűcs Sára, Szűcs János és Kerek Istvánné Szűcs Kata atyai házukat eladták Szakácsi István szűcsmesternek.
1783-ban Szakácsi Gábor garnizonbeli katona és Szakácsi István özvegye, Egri Mária néhai Szakácsi Istvántól örökölt házukat eladták Tiszai István szappanosmesternek és feleségének, Laki Sárának. 1805-ben özvegy Tiszai Istvánné Laki Sára örökösei, Vásárhelyi Istvánné Tiszai Mária, Tiszai István, Tiszai Sára és Tiszai Zsuzsánna Piac utcai kerület 283. számú félházas telküket eladták testvérüknek, Tiszai János prókátornak, akinek a telek másik fele már 1794 óta a tulajdonában volt. Még 1820-ban is prókátor Tiszai János volt a tulajdonos.
1837-től Barts Dániel volt a tulajdonos.
1849-ben, amikor a kormány Debrecenbe költözött, Bezerédj István (1795–1856) országgyűlési képviselő és Bartal György (1820–1875) országgyűlési képviselő, 1874-től földművelési- ipar- és kereskedelmi miniszter Barts Dániel Piac utcai kerület 1783. számú házában béreltek 3 szobát
(Debreczeni Ellenőr, 1894. október 26.).
A ház története 1768-tól 1872-ig, a Tiszai-Barts-ház
A legkorábbi ismert várostérképen, 1768-ban még egy oldalhatáron álló népi lakóházat ábrázoltak az utcafronton, a telek közepén a másik oldalhatáron szintén egy népi lakóházat, illetve a telek hátsó negyedében egy teljes szélességű keresztépületet, a Piac utcai kerület negyedik tizedében, a Német utcán 291. számmal jelölve. Zoltai Lajos kutatása alapján tudjuk, hogy ekkoriban Szakácsi István szűcsmester volt a tulajdonos 1761 óta. 1783-tól Tiszai István szappanosmesteré volt az ingatlan, majd 1794-ben vásárolta meg fia, Tiszai János prókátor, akinek 1805-től már az egész ingatlan a tulajdonába került. A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárában elérhető egy kezdetleges, szabadkézzel rajzolt vázlatrajz, amelyen Tiszai János tulajdonában változatlanul az 1768-as állapotot jelölik egy oldalhatáron álló népi lakóházzal. (HU MNL HBVL R 325.)
Egy 1811-ben készült térképen már egy hézagosan zártsorú polgárházat ábrázoltak a telken.
https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3573/view/?bbox=2450%2C-2722%2C4275%2C-1948
Térképi ábrázolások alapján tehát Tiszai János prókátor építtette a hézagosan zártsorú polgárházat valamikor 1794 és 1811 között.
Az 1822-ben készült várostérképen szintén egy hézagosan zártsorú polgárházat ábrázoltak a telek utcafronti harmadában, egyedüli épületként.
1837-től Barts Dániel volt az ingatlan tulajdonosa. Egy bizonyos „Barts Dániel 1836-ban Eperjesről jött Debrecenbe mint patikárius, özvegye az 1847. évi összeírás szerint Piac u. lakos. Végrendelete 1858. év 2306. sz.” (Dr. Herpay Gábor: Nemes családok Debrecenben. Debrecen, 1925, 82.). Barts Dániel debreceni patikusról több forrást is találtam, de nem valószínű, hogy megegyezik a Széchenyi u. 45. ház tulajdonosával. Ugyanis az 1850-es népösszeírásban Barts Dániel gazdálkodót (1789) jelölik tulajdonosként, felesége pedig Mária (1801). A másik lakásban Kenessey Albert könyv kereskedő (1821) élt ekkoriban. (HU MNL HBVL IV.1109/p. 29. k.) Az 1851-es házadó összeírásban Barts Dániel tulajdonában egy földszintes polgári házat jegyeznek a telken 5 szobával és 2 kamrával a Széchenyi utca 1783. (45.) szám alatt.
Az 1869–1870-es népösszeírásban már özv. Barts Dánielné a tulajdonos, aki ekkor 67 éves és Hajdúszoboszlón született. A ház másik lakásában pedig Boross-Tóby István, Pest megyében született főügyész lakott a családjával. Felesége: Nagy Karolina, öt gyermekük: István (6), Imre (4), Juliánna (4), József (3), Mária (1). A házban ekkor összesen 9 szobát, 2 konyhát és 2 pincét írtak össze.
https://civisgistory.hu/1870_starter_website/home.html
Az 1872-es kataszteri térképen a Széchenyi utca 1783. (45.) szám alatt özv. Barts Dánielné tulajdonában szintén egy hézagosan zártsorú polgárházat ábrázoltak, a mai középrizalittal. Azonban az 1822-es térképhez képest az utcafronti épület udvari szárnya itt már a telek feléig ért, tehát bővítették, illetve a telek közepén a másik oldalhatáron egy népi lakóház állt és a telek hátsó negyedében egy teljes szélességű keresztépület. Tehát az udvari szárny valamikor 1822 és 1872 között épült, amit igazol, hogy a csehsüvegboltozatos szobák alatt hatalmas dongaboltozatos pincék vannak. Az 1882-es várostérképen is ez az állapot látható változatlanul.
1879. május 21-én meghalt özv. Barts Dánielné Fogthüy Mária úrnő, Széchenyi u. 1783. (45.) szám alatti lakos, akit a gyászjelentés szerint Boross-Tóby István és Nagy Karolina, a távol lakó rokonok nevében is, mint kedves jó nénjüket búcsúztattak.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/324348#
A ház története 1865-től 1945-ig, a Boross-Tóby-ház
Bár a ház tulajdonosa 1837-től Barts Dániel volt, majd a felesége, Fogthüy Mária 1879-ig, azonban a Boross-Tóby család már 1865-től szintén a házban élt. A nemesi családból származó papi és miskolczi Boross-Tóby István (1822–1894) királyi törvényszéki bíró, városi bizottsági-, Debreczeni Első Takarékpénztár igazgatósági- és Kollégium gazdasági bizottsági tag volt. A felesége, poklosteleki Nagy Karolina (1838–1897) Hajdúböszörményben született és nőtt fel. Az első fiuk, István még Hajdúböszörményben, a nagyanyai háznál született 1863.december 26-án. Ekkor Boross-Tóby Istvánt köz- és váltóügyvédként, valamint Debrecen város tanácsnokaként említik. 1865.május 23-án ikreik, Julianna és Imre születésekor már Debrecenben a Széchenyi u. 1783. (45.) szám alatt jegyzik a családot. Boross-Tóby István 1879-ben, özv. Barts Dánielné Fogthüy Mária halála után vásárolhatta meg a házat.
Boross-Tóby István királyi törvényszéki bíró 1894. november 8-án halt meg 71 évesen, Széchenyi u. 1783. (45.) szám alatti lakosként.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/518932
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/518933
A portréja 1876-ban:
Özv. Boross-Tóby Istvánné Nagy Karolina 1897. január 12-én halt meg 59 évesen, Széchenyi u. 1783. (45.) számalatti lakosként.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/518934#
Boross-Tóby István és Nagy Karolina halála után, 1897-től a 6 gyermekük közül Boross-Tóby József (1866–1945) okleveles gazda, földbirtokos, volt 2-es honvéd huszár főhadnagy, a Debreceni Kölcsönössegélyező Egylet igazgatósági tagja volt a Széchenyi u. 45. ház tulajdonosa haláláig. A felesége Rickl Margit (1884–1950) volt, akinek a szülei Rickl Antal és Sesztina Piroska voltak (Kossuth u. 16.).
Az 1911-es kataszteri térképen már a mai zártsorú polgárházat ábrázolták a telken. Az udvari épületek és a középrizalittal kiemelt utcafronti polgárház változatlan formában látható, ahogyan az 1872-es kataszteri térképen. Egyetlen változás, hogy az utcafronton beépült a hézagosan zártsorú ház egy kapuáthajtóval, így elnyerte a mai formáját, amelyet valószínűleg Boross-Tóby József alakított ki.
Boross-Tóby József gazdálkodó és földbirtokos volt. 1895-ben Újlétán építtette a vármegye legnagyobb borospincéjét, amelyben 18 darab kerámia hordóban összesen félmillió liter bor fért el.
A Széchenyi utca 45. számú ház alatt is hatalmas pince található. Boross-Tóby József a korabeli hirdetések alapján már 1925-ben és még 1945-ben is saját házánál értékesítette az újlétai saját termésű uradalmi fajborait.
Boross-Tóby József 1945. november 6-án halt meg 79 évesen, Széchenyi u. 45. szám alatti lakosként. Tehát abban a házban élte le az egész életét, ahol megszületett 1866. szeptember 16-án.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/355451
A portréja 1887-ben:
http://gondy-egey.derimuzeum.hu/archivum/search-T%C3%B3by%20j%C3%B3zsef
Özv. Boross-Tóby Józsefné Rickl Margit 1950. június 12-én halt meg 66 évesen Egerben.
A papi és miskolczi Boross-Tóby család története
A nemesi család történetét a XVII. századtól ismerjük.
- Boross János (1681–1738)- Boross Mihály és Tóby Erzsébet: Mihály, János és Erzsébet
- Boross-Tóby János (1740. k.–1786): Mihály, István, Éva, Kecskeméten éltek
- Boross-Tóby István (1783–1840) és Erdélyi Szilágyi Mária: Mária, Julianna, István, József
Fazekas István: Kisebb családi és személyi fondok VI. kötet: Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 5.). Budapest, 1999, 126.
Tehát Boross-Tóby István (1822–1894.11.08.) királyi törvényszéki bíró Pest megyében született Boross-Tóby István (1783–1840) és Erdélyi Szilágyi Mária gyermekeként. 1865-től haláláig, 1894-ig élt a Széchenyi u. 45. számú házban, amelyet 1879-ben vásárolhatott meg. Felesége a Hajdúböszörményből származó poklosteleki Nagy Karolina (1838–1897.01.12.) volt. 8 gyermekük közül, István kivételével, mind a heten a Széchenyi utca 45. számú házban születtek.
1.) Boross-Tóby József (1866.09.16. –1945.11.06.) születésétől haláláig a Széchenyi u. 45. házban élt, okleveles gazda, földbirtokos, volt 2-es honvéd huszár főhadnagy, a Debreceni Kölcsönössegélyező Egylet igazgatósági tagja. 1904.02.20-án vette feleségül Rickl Margitot (1884.02.08.–1950.06.12.), akinek a szülei Rickl Antal és Sesztina Piroska voltak (Kossuth u. 16.). Három gyermekük Margit, József és Tibor.
- Boross-Tóby Margit (1905.12.09.–1945.12.22.) 1933 áprilisában ment feleségül Dr. Szarukán István (1900.08.08.–1945.01.05.) miskolci királyi törvényszéki bíróhoz, néhai Szarukán Zoltán debreceni királyi ítélőtáblai tanácselnök és Fényes Aranka fiához, akivel Miskolcra költöztek. 1942-től a Debreceni Királyi Ítélőtáblán volt bíró. Boross-Tóby Margitot halálakor Széchenyi u. 45. szám alatti lakosként jegyezték, aki valószínűleg a férje halála után költözött haza.
- Boross-Tóby József (1907.09.03.–1954), Budapesten halt meg, felesége: dobfeneki Syposs Erzsébet.
- Boross-Tóby Tibor (1909.07.26. – ?) okleveles gazda, 1933.09.06-án Sátoraljaújhelyen házasodott össze tövisi és füzesséri Füzesséry Anna Máriával (1911.06.02. – ?).
2.) Boross-Tóby Róza (1877.06.20.–1958.02.04.) a születésétől a házasságáig a Széchenyi u.45. számú házban élt. 1898.12.21-én ment feleségül tasnádi Kardos László III. (1875.01.21.–1921.12.06.) vászonkereskedőhöz (szülei: Kardos László II. és Várady-Szabó Róza), akivel a Kossuth u. 9. számú házban éltek.
https://www.youtube.com/watch?v=8cqXxioBSbQ&ab_channel=Debrecenh%C3%A1zai
3.) Boross-Tóby István (1863.12.26. – 1923.07.30.) királyi alügyész, táblabíró. 1898.05.18-án vette feleségül Kardos Ilonát (1877.08.03.–1930.10.20.) (szülei: Kardos László II. és Várady-Szabó Róza), akivel szintén a Kossuth u. 9. számú házban éltek. Két gyermekük:
- Boross-Tóby Marianne, akiről Szabó Anna Viola kutatásának köszönhetően tudjuk, hogy 1913-ban, 11 éves korában halt meg.
- Boross-Tóby Ilona (1904–1939.12.16.), férje: Burián Zoltán, Weszprémy u. 3.
4.) Dr. Boross-Tóby Elek (1870–1907.09.26.) Debrecen szabad királyi város aljegyzője, halálakor Batthyány u. 20. szám alatti lakosként jegyezték. Felesége: Pusztay Katalin (1885–1950.05.17.). Egyetlen fiuk: Boross-Tóby György (1906–1943)
5.) Boross-Tóby Julianna (1865.05.23.–1933.04.21), halálakor: Magoss György tér 21.1889 és 1891 Tarcalon születtek a gyerekeik. Férje: Szabó Lajos (1850–1926.05.25.) vincellér képző igazgató, halálakor: Péterfia u. 81.
6.) Boross-Tóby Jozefa (1875.02.10.–1906.07.28.), 1899.05.04-én ment feleségül Benedek Lajos (1870. Tokaj) Tisza szabályozási mérnökhöz, Deák Ferenc u. 9.
7.) Boross-Tóby Imre (1865.05.23. – 1884)
8.) Boross-Tóby Mária (1868–?) valószínűleg kisgyermekként meghalt
Fő források:
- Déri Múzeum
- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára
- Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye
- DMJV PH Főépítészi Iroda Építészeti Archívum (Mikrofilmtár)
Források részletesen: https://www.debrecenhazai.hu/adatbazis
Köszönöm Szabó Anna Violának a lektorálást!
Készítette: Harangi Attila
Megjelenés: 2024. március 31.
Frissítve: 2024. április 4.