Kataszter
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Széchenyi u. 43.
Cím: Széchenyi u. 43.
Típus: polgárház
Építés éve: 1885




A Széchenyi utca 43. számú Scheppel-ház története 

A mai zártsorú polgárházat 1885-ben építtette Scheppel Mihály (1836–1918) órásmester. 1836-tól Nemes András tímármester, 1870-ben már özv. Nemes Andrásné volt a tulajdonos. Scheppel Mihály órásmester 1918. december 1-én halt meg 82 évesen, Széchenyi u. 43. szám alatti lakosként. 1920-ban özv. Scheppel Mihályné Mezey Julianna eladta a házát Pataky Sándor nyírkörtvélyesi, nyugalmazott református lelkésznek, akit még az 1927-es címtárban is tulajdonosként jelöltek. 1930-ban ismét árulták a házat 10 azonnal beköltözhető lakással. Az 1940-es címtárban már Venyige Ferencet és feleségét jelölték tulajdonosként.  


Az ingatlan tulajdonosai 1715-től 1836-ig

Az ingatlan legkorábbi tulajdonosait Zoltai Lajos kutatása alapján ismerjük. 

(Zoltai Lajos: Helyrajztörténet, kézirat. Déri Múzeum gyűjteménye, Történeti Tár)

1715-től Hodos János szántó, 1738-tól Hodos Mihályné volt a tulajdonos. 1745-től Balikó György asztalosmester, akinek 1750-ben a faházát jegyezték a telken. 1790-től Aranyos György, majd 1800-ban már Szalai Mihály szántó háza volt. 1830-ban Besenyei József szűrszabó volt a tulajdonos. 1836-ban Nemes András tímár vásárolta meg az ingatlant. 

1849-ben,amikor a kormány Debrecenbe költözött, Horváth Boldizsár (1822–1898) országgyűlési képviselő, majd 1867 és 1871 között igazságügy-miniszter Nemes Andrásnál lakott a telken korábban álló házban. (Debreczeni Ellenőr, 1894. október 26.). 


A ház története 1768-tól 1872-ig, a Nemes-ház

A legkorábbi ismert várostérképen, 1768-ban még nem ábrázoltak épületet az utcafronton, csak a telek közepén egy fél keresztépületet, illetve a hátsó negyedben teljes szélességben egy keresztépületet, a Piac utcai kerület negyedik tizedében, a Német utcán 292. számmal jelölve. 

Egy 1811-ben készült térképen már egy oldalhatáron álló népi lakóház látható az utcafronton.

https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3573/view/?bbox=2450%2C-2722%2C4275%2C-1948

Az 1822-ben készült várostérképen azonban ismét nem ábrázoltak épületet az utcafronton, csak a korábbi fél keresztépületet a telek közepén.

1836-ban Nemes András tímár vásárolta meg az ingatlant, akiről nem sok információt találtam.

Az 1850-es népösszeírásban az ingatlanon Nemes András, 1799-ben született tímár volt a tulajdonos, illetve itt lakott felesége, Sára (1800) és fiaik, András (1834), József (1836), Gábor (1828) vasárus inas is. 

Az 1851-es házadó összeírásban Nemes András tulajdonában egy földszintes polgári házat jegyeztek a telken 4 szobával és 2 kamrával. (Pedig ekkoriban még parasztház típusú ház állt a telken.) 

Az 1870-es népösszeírásban már özv. Nemes Andrásnét jegyzik tulajdonosként, aki ekkor 60 éves volt. A másik lakásban pedig a fia, Nemes János 35 éves tímármester élt feleségével, Mezei Juliannával és gyermekeikkel. Ekkor a házban összesen 6 szobát, 2 konyhát és 1 pincét írtak össze.

https://civisgistory.hu/1870_starter_website/home.html

Az 1872-es kataszteri térképen a Széchenyi utca 1782. (43.) szám alatt özv. Nemes Andrásné tulajdonában egy oldalhatáron álló népi lakóházat ábrázoltak az utcafronton, amely a telek közepén egy széles, négyzetes alaprajzú fél keresztépülettel egészült ki, a telek hátsó negyedében pedig teljes szélességben egy keresztépület volt. 

https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2406440.090955763%2C6028469.806327773%2C2406893.6372290645%2C6028634.922252154 

Az 1882-es várostérképen is ez az állapot látható változatlanul egy népi lakóházzal. 

Sajnos a Nemes családról nem találtam semmilyen további információt, hogy meddig éltek még az ingatlanon. 


A ház története 1892-től 1940-ig, a Scheppel-ház

Horváth Péternek köszönhetően kiderült, hogy 1885-ben Scheppel Mihály (1836–1918) órásmester építtette a Széchenyi utca 43. számú zártsorú polgárházat, az eredeti tervrajz elérhető a DMJV PH Főépítészi Iroda Építészeti Archívumban (Mikrofilmtár). 

Forrás: Dr. Horváth Péter: Debrecen helyi védettségű épületeinek rövid leírása. (Kézirat) 

1892-ben is Scheppel Mihály (1836–1918) órásmestert jegyzik az ingatlanon.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_25_023/?pg=1445&layout=s

Scheppel Mihályt és feleségét, Mezey Juliannát az 1910-es, 1911-es és 1914-es címtárakban is tulajdonosként jegyzik. 

Scheppel Mihály órásmester 1918. december 1-én halt meg 82 évesen, Széchenyi u. 43. szám alatti lakosként.

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/528468

Az 1911-es kataszteri térképen már a mai zártsorú polgárház látható középső kapuáthajtóval. Térképi ábrázolások alapján a ház valamikor 1882 és 1911 között épült. 

1920-ban özv. Scheppel Mihályné eladta a Széchenyi utca 43. számú házát Pataky Sándornak 160,000 koronáért. (Egyetértés, 1920. február 11., 2.) Az 1927-es címtárban is Pataky Sándor nyírkörtvélyesi, nyugalmazott református lelkészt jelölik tulajdonosként. 1930-ban önkéntes árverésen árulták a Széchenyi utca 43. számú házat 10 azonnal beköltözhető lakással. (Debreczeni Újság – Hajdúföld, 1930. szeptember 21., 5., 20.) 

Az 1940-es címtárban már Venyige Ferencet és feleségét jelölték tulajdonosként, akikről nem találtam információt.    


Fő források: 

- DMJV PH Főépítészi Iroda Építészeti Archívum (Mikrofilmtár)

- Déri Múzeum 

- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára 

- Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye 

Források részletesen: https://www.debrecenhazai.hu/adatbazis  


Készítette: Harangi Attila 

Megjelenés: 2024. április 1. 

Frissítés: 2024. április 13.

Helyrajzi szám:
8789
Korábbi azonosítók:
Piac utcai kerület, negyedik tized, 280. (1845), Széchenyi u. 1782. (1872), Széchenyi u. 43. (1911)
Építtető:
Scheppel Mihály (1836–1918) órásmester
Későbbi tulajdonosok, lakók:
1836-tól Nemes András tímármester, 1892-től Scheppel Mihály (1836–1918) órásmester, 1920-tól Pataky Sándor református lelkész, 1940-ben Venyige Ferenc
Védettség:
helyi védett
Jelenlegi rendeltetése:
lakóház
Beépítési mód:
zártsorú - középső kapuáthajtó
Értékes elemek:
utcafronti homlokzat
Védendő érték:
utcafronti épület és homlokzat