2023. szeptember 14-én, Térey János (1970–2019) debreceni író, költő születésnapján adták át a Térey Könyvsarkot a Nyíl utca 2. szám alatti polgárházban. A ház sarki szobájában 1961. július 14-én nyílt meg az abban az évben alapított városi könyvtár fiókkönyvtára, amelyet 1971-ben háromszorosára bővítettek. A fiókkönyvtárat 2007-ben zárták be. A fiókkönyvtárról bővebben: http://www.dbvk.hu/egyebek/merfoldkovek/show.php?page=fiokok_nyil.php
A Nyíl utca 2. és Hadházi út 13. számú sarki polgárházat valamikor 1882 és 1911 között építette, valószínűleg Márton Lajos vendéglős. A házban vendéglő és fűszerüzlet működött. Márton Lajosról és az üzleteiről kevés adatot találtam, a halála miatt 1924-ben árulták a házat. 1926-ban az özvegyét, Nagy Lídiát és egy rokonukat, Megyeri Gábor csapost elítélték borhamisítás miatt. A címtárakban 1927-ben Megyeri Gábornét, 1940-ben Megyeri Gábort (1899–1973) jelölték tulajdonosként, aki 1973-ban Nyíl utca 2.szám alatti lakosként halt meg.
A Térey Könyvsarokról bővebben:
https://konyvesmagazin.hu/nagy/terey_janos_hagyatek_harmath_artemisz_interju.html
A Nyíl utca 3623. (mai 2.) számú sarki ingatlanon 1872-ben még egy rövid, oldalhatáron álló népi lakóházat ábrázoltak a sarkon a Hadházi utca felől a kataszteri térképen, Székely Imre tulajdonában. Az 1870-es népösszeírásban még Vékony István 53 éves napszámos volt a tulajdonos, aki családjával, továbbá Kállai András 30 éves napszámos és Szekeres Mihály 25 éves napszámos és családjaikkal, összesen 10-en éltek a 2 lakásból álló, összesen 2 szobás és 1 konyhás házban. A Tikos Imre által 1882-ben készített várostérképen még változatlan formában ábrázolták a régi házat.
Az 1911-ben készült kataszteri térképen már a mai formában látható egy polgárház a telken, a Hadházi út felől végigépítve az utcafront, a sarkon metszett kialakítással, amihez a Nyíl utca felől egy hézagosan zártsorú polgárház csatlakozik kulisszafallal. A térképi ábrázolások alapján jelenleg ennyit tudunk biztosan, hogy valamikor 1882 és 1911 között épült a ma is álló sarki polgárház.
A címtárak szerint 1910-ben, 1911-ben és 1914-ben Márton Lajos vendéglős és felesége, Nagy Lídia (Ida) voltak a ház tulajdonosai. Az Egyetértés napilapban 1925. március 8-án jelent meg egy hirdetés: „28 éves vendéglő, házzal együtt eladó: Nyíl utca 2.” Ez alapján arra lehetne következtetni, hogy a házat 1897-ben építtette Márton Lajos. Azonban ezt eddig még nem sikerült igazolnom. A Tanácsi Mutatókönyvekben 1896, 1897 és 1898 években sem található Márton Lajos építkezéséről adat. Az 1896 és 1911 közötti időszakban a Nyíl utca 2. számú ingatlanon Márton Lajos kétszer kért építési engedélyt. 1903-ban kuglizó építésére, 1906-ban pedig egy új építkezésének a felülvizsgálására, illetve 1902-ben a Nyíl utca 1. szám alá építkezés felülvizsgálására. Ha Márton Lajos építette a házat, akkor vagy valamikor 1896 előtt, vagy 1906-ban épült. Vagy pedig nem Márton Lajos építette a házat, akkor pedig akár az 1897 évszám is helyes lehet.
Márton Lajos szülei Márton Sándor és Móré Sára (1845–1914) voltak. Özv. Márton Sándorné Móré Sára 1914-ben halt meg 69 évesen, özvegységének 41. évében, Nyíl utca 2. szám alatti lakosként.
A Debreczeni Képes Kalendáriomban 1901-ben Márton Sándorné szatócsot jegyzik a házban, 1902-ben pedig már Márton Lajos szatócsot, illetve Márton József és Márton Józsefné henteseket jegyzik a Nyíl utca 2. szám alatt. 1901. május 20-án született Márton Lajos, az akkor 33 éves, Debrecenben született Márton Lajos szatócs és a 26 éves, Kabán született Nagy Lídia gyermeke, akiket ekkor a Nyíl utca 1. szám alatt jegyeztek. (Lehet, hogy csak elírás a házszám?) (Találtam egy olyan adatot is, hogy Márton Lajos kefés és felesége, Nagy Lídia fia, Sándor 1895. március 12-én született, ekkor a család a Morgó utca 649. szám alatt lakott. Kérdés, hogy ugyanaz a család lehet e?)
Az Egyetértés politikai napilap 1924. február 7. számában jelenet meg a ház hirdetése: „Debreczen egyik legrégibb és legjobb polgári vendéglője a hírneves MÁRTON-féle üzlet (a Péterfia utca szájában, a Közkórház oldalával sréhen szemben) Nyíl u. 2.—Hadházi u. 13. sz. hatalmas sarok bérpalota a tulajdonos elhalálozása miatt ma 200 millió K-ért megkapható! Azonnal át lesz adva a vevőnek a vendéglői helyiség, melyen vendéglői jog és korlátlan italmérési engedély is van. Át lesz adva továbbá az üzleten kívül még négy szoba, 2 boros és egy világos pince, fáskamara stb. Van még a házban hentes-mészáros és fűszerüzlet. — 12 ablak, 3 üzletajtó és 2 hatalmas kirakat az utcai fronton! A tulajdonos lakásán kívül van még 3 rendbeli 2 szobás úri lakás mellékhelyiségekkel. – 5 pince, jóvizű kút. Villany. Gáz. Angol klozettek. Nagyon természetes, hogy ezen ház eladása felett is a NAGY LAJOS Országos Ingatlanforgalmi Vállalat rendelkezik. Egyedül csak ott köthető meg a vételi ügylet, ott teendő le a vételi foglaló is! IRODA: VERES UTCA 9. SZ.”
Márton Lajos szatócs, vendéglősről kevés információt találtam, de annyi biztos, hogy 1924-ben már meghalt és 1868-ban születhetett. A vendéglőjét Szűcs Ernő is említi, de más adatot nem találtam róla.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/HABM_Evk_22/?pg=120&layout=s
A Borászati Lapok 1926. szeptember 18-ai számában jelent meg egy érdekes forrás a tulajdonosokról. „M. kir. államrendőrség debreceni kapitánysága. (…) a bor előállításáról, kezeléséről és forgalmáról szóló törvény és törvényes rendeletek elleni kihágással terhelt özvegy Márton Lajosné és Megyeri Gábor ügyében Debrecenben a rendőrkapitányságon 1926. július hó 9. napján megtartott nyilvános tárgyaláson következőleg ítélt. I. özv. Márton Lajosné kabai születésű, 51 éves, ref. vallású, özvegy állapotú, debreceni lakos, Nyíl-utca 2. sz. alatti vendéglős, II. Megyeri Gábor csermői születésű, 58 éves, ref. vallású, nős állapotú, debreceni lakos, Nyíl-utca 2. szám alatt, a csaposteendőkben kisegítő családtag I. r. terhelt bűnös (…)” akiket borhamisítás miatt elítéltek.
A címtárakban 1927-ben és 1940-ben Megyeri Gábort jegyzik a ház tulajdonosaként. Megyeri Gábor (1899–1973) tehát valamilyen rokonságban állt a Márton családdal. Megyeri Gábor 1925-ben házasodott össze Kiss Rózával Budapesten. Halálakor, 1973-ban Nyíl utca 2. szám alatti lakosként jegyezték.
Hajdú-Bihari Napló, 1961. július 14. „Ma nyílik meg a debreceni városi könyvtár Nyíl utcai fiókkönyvtára. Ez év januárjában alakult meg a debreceni városi könyvtár. A debreceni városi könyvtár III. kerületi fiókhelyiségének megnyitására ma délelőtt 11 órakor kerül sor a Nyíl utca 2. szám alatt az új fiókkönyvtár helyiségében.”
Fő források:
- Déri Múzeum
- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
- Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye
Források részletesen: https://www.debrecenhazai.hu/adatbazis
Megjelenés: 2023. szeptember 22.
Készítette: Harangi Attila
