A Kossuth utca 26. számú ingatlant 1849-ben vásárolta meg Várady-Szabó Lajos (1817–1885) kereskedő, Szabó Magda írónő dédnagyapja. Várady-Szabó Lajos a ma is álló polgárházat téglaboltozatos szobákkal valamikor az 1850-es vagy az 1860-as években építtette, amelyben haláláig lakott családjával, majd a leszármazottai tulajdonában maradt a ház a XX. század közepéig. A Várady-Szabó család divat- és vászon kereskedését az 1690-es években alapította és egészen az első világháború végéig, nyolc generáción át vezették a leszármazottak, ezáltal Debrecen legrégebbi és az egyik legjelentősebb családi kereskedése volt. A Várady-Szabó és a tasnádi Kardos vászonkereskedő dinasztia több szálon is egyesült a házasságok és a közös üzletek által. Várady-Szabó Lajos 1841-ben nyitotta meg üzletét a Piac utcán álló Beck-Dégenfeld-Tisza-palotában, ahol a Rózsa utca felőli oldalon a megszűnéséig működött. A Kossuth utca 26. számú házban Várady-Szabó Lajos halála, 1885 után a felesége, Szakál Veronika(1824–1897) élt a haláláig. Majd 12 gyermekük közül a lányuk, Várady-Szabó Róza (1854–1917) és a férje, Kardos László (1843–1929) kereskedő tulajdonába került a ház, de ők a Kossuth utca 9. számú házban laktak. Haláluk után pedig a fiuk, Dr. tasnádi Kardos Endre (1879–1946) ügyvéd, volt városi főügyész lakott a házban, akit halálakor is Kossuth utca 26. szám alatti lakosként jegyeztek, azonban az ügyvédi irodája a Kossuth utca 9. számú házban volt.
A mai Kossuth utca 26. számú ingatlan tulajdonosait Zoltai Lajos kutatásából 1599-től ismerjük. A mai hatalmas telket 2 különálló keskeny telek egyesítésével alakították ki a XIX. század közepén. Az 1822-ben Kováts György által készített várostérképen még a két külön telek látható, mindkettőn egy oldalhatáron álló népi lakóházat ábrázoltak. Az első ismert térképábrázoláson, az 1760-as években készített várostérképen szintén a két keskeny telken álló két népi lakóház látható az ingatlan helyén. Az egyik telek tulajdonosa 1799-től Dr. Csiszár József orvos, majd 1802-től Szombathi Dániel prókátor volt. 1829-ben pedig Koss Imre esküdt eladta az ingatlant Komlóssy László ügyvédnek és feleségének, Kémeri Mikó Juliannának. A másik telek tulajdonosa 1808-tól Szilágyi Gábor kancellár, 1829-től Schneider János volt, majd 1830-ban vette meg szintén Komlóssy László.
Forrás: Zoltai Lajos: Helyrajztörténet, kézirat. Déri Múzeum gyűjteménye, Történeti Tár
Tehát a két különálló telek 1830-ban egyesült Komlóssy László (1802–1855) ügyvéd tulajdonában. Szintén Zoltai Lajos kutatása alapján tudjuk, hogy Komlóssy László 1849-ben eladta a két egyesített ingatlant Várady-Szabó Lajosnak (1817–1885) és feleségének, Szakál Veronikának (1824–1897), valamint tasnádi Kardos Lászlónak (1804–1879) és felségének, Könyves-Tóth Máriának (1808–1883), de a Várady-Szabó család élt ezen az ingatlanon. A Kardos család pedig akkoriban a Kossuth utca 13. szám alatt lakott.
Komlóssy László 1855. február 16-án halt meg 53 évesen, Csapó utcai lakosként.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/198902
Az 1872-ben készült kataszteri térképen, az akkori Nagy Cegléd utca 28. szám alatt Szabó Lajos tulajdonában már a mai formájában ábrázoltak egy zártsorú polgárházat középső kapuáthajtóval.
Térképi ábrázolások alapján annyit tudunk biztosan, hogy valamikor 1822 és 1872 között épült a ma is álló polgárház. A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárában sajnos nem találtam 1822 és 1872 között készült térképet, amelyen a házakat is ábrázolták volna. A HU-MNL-HBML-XV.1.b.-DvT. 770. jelzetű, 1851. június 30-án, Márton Károly tiszti mérnök által készített térképen viszont legalább a telekhatárokat és a tulajdonosok nevét jelölték, így azt biztosan tudjuk, hogy 1851-ben Szabó Lajos ingatlana már a mai állapotban volt, már összevonták a két korábbi keskeny telket. Egy összeírásban pedig 1851-ben a telken egy 6 szobából és 2 kamrából álló földszintes polgári házat jegyeztek. Az 1850-ben készült népösszeírás szerint akkoriban Szabó Lajos volt a tulajdonos. 1. lakás: Szabó Lajos (1817) kereskedő, felesége Veronika (1824), fia Kálmán (1844), lánya Mária (1846), Terézia (1848), attyja Szabó Miklós (1785). 2. lakás: Szentpéteri János (1822) üzér, felesége Róza (1828), fia Gyula (1850). 3. lakás: Sütő András (1780) majoros, felesége Sára (1795), fia András (1833), Mihály (1834), lánya Julianna (1836). (HU MNL HBML IV. 1109/p. 13. k.)
Az 1869–70-es népösszeírásban szintén Szabó Lajos volt a tulajdonos. Felesége Szakál Veronika és 12 gyermekük, továbbá 10 szolgáló, 7 kereskedő tanuló, összesen tehát 31-en laktak akkoriban a házban. A földszintes házat 1 lakásként jegyezték, amelyben 10 szoba, 2 előszoba, 2 konyha, 3 kamra volt, pincét nem jegyeztek fel, továbbá 2 istálló és 1 félszer tartozott a házhoz.
https://civisgistory.hu/1870_starter_website/home.html
A ház pontos építési éve tehát még feltárásra vár. Tervrajzok és térképek hiányában levéltári adatokat és az építési engedélyt lehetne kikutatni. A korábbi két önálló telek 1830-ban egyesült Komlóssy László (1802–1855) ügyvéd tulajdonában, ez azonban még csak azonos tulajdonost jelenthetett, hivatalos telekösszevonást valószínűleg még nem, mert 1845-ben, az új házszámrendszer bevezetésekor a korábbi Cegléd utcai kerület első tizedébe nálló 16. és 17. számú telkeket külön külön jegyezték, mindkét telek új száma a 28. lett akkor. A földhivatali telekösszevonást az 1851-ben készült térképrészlet igazolja, tehát valószínűleg már Várady-Szabó Lajos, 1849 után egyesítette a két telket, valószínűleg az építkezéséhez. Tehát az általam jelenleg ismert források alapján valószínűleg Várady-Szabó Lajos építette a mai polgárházat 1850 körül, legfeljebb az 1850-es vagy az 1860-as években. Bár nem valószínű, de a források hiányában nem zárható ki az sem, hogy akár Komlóssy László is építhette valamikor 1830 és 1849 között.
A szinte keretesen körbeépített ház udvari lezárásaként valamikor 1872 és 1911 között építettek egy széles keresztépületet a telek teljes szélességében a régi helyére.
Várady-Szabó Lajos kereskedő 1885. június 1-én halt meg 68 évesen, Cegléd utca 28. (Kossuth utca 26.) szám alatti lakosként.
Özv. Várady-Szabó Lajosné Szakál Veronika 1897. augusztus 11-én halt meg 73 évesen, Kossuth utca 28. (mai 26.) szám alatti lakosként.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/577129
Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? A Várady-Szabó család. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986. Debrecen, 1987., 195–200.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_DERI_1986/?pg=196&layout=s
Várady-Szabó Mária (1846–1910), Várady-Szabó Lajos egyik lánya ágyai Szabó János (1835–1902) békésbánáti espereshez ment feleségül. Ők voltak Szabó Magda nagyszülei.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_063/?pg=56&layout=s
Mária valószínűleg férje halála után költözött haza Debrecenbe, a Kossuth utca 26. szám alatti szülői házba, ahol felnőtt. Szabó Magda nagymamája, Özv. Szabó Jánosné Várady-Szabó Mária 1910. május 23-án halt meg 63 évesen, Kossuth utca 26. szám alatti lakosként.
Várady-Szabó Lajos és felesége halála, 1897 után a ház a család tulajdonában maradt. 12 gyermekük közül Várady-Szabó Róza (1854–1917) és férje, tasnádi Kardos László II. (1843–1929) lettek a tulajdonosok, ahogyan az 1910-es, 1911-es, 1914-es és 1927-es címtárakban is jegyzik őket. A Kardos házaspár a Kossuth utca 9. számú házban élt, de számos ingatlan volt a tulajdonukban, így a Kossuth utca 26. számú ház is. Kardos László halála, 1929 után a ház a fiuk, dr. tasnádi Kardos Endre (1879–1946) ügyvéd, volt városi főügyész tulajdonába került. Kardos Endre valóban a Kossuth utca 26. számú házban lakott és az ügyvédi irodája működött a szülei Kossuth utca 9. számú házában. 1931-ben megpróbálta eladni a házat: „Eladó a Kossuth utca 26. sz. ház, 2 nagy és 4 kisebb lakással, 800 négyszögöl telekkel. Felvilágosítást dr. Kardos Endre ügyvéd irodája ad, Kossuth utca 9. szám.” (Debreczeni Újság, 1931. október 4., 19.) Azonban valamiért végül mégis megtartotta a házat, amelynek az 1940-es címtárban a tulajdonosaként szerepel, illetve halálakor is ezen a lakcímen jegyezték.
Dr. tasnádi Kardos Endre 1946. december 19-én halt meg 68 évesen, Kossuth utca 26. szám alatti lakosként.
A ház története a XX. század közepétől mondhatni a szokásos képlet szerint alakult. Valószínűleg 1952-ben államosították a hatalmas házat. Napjainkban is számos lakásra osztva, több tulajdonosé a ház. A Várady-Szabó és a Kardos család mellett is számos lakó élt a frekventált helyen lévő házban.
Például Dr. Winkler Jenő (1877–1943) fogorvos 1913-tól a házban rendelt (Fogorvosi Szemle, 1913. október, 134.) 1935-ig (Fogorvosi Szemle, 1935. december, 712.)
„Értesítjük a tisztelt hölgyközönséget, hogy Kossuth utca 26. sz. alatt angol és francia női divattermünket megnyitottuk. A legkényesebb ízlést is gyorsan és pontosan kielégítjük. „Belvárosi“ női divatterem Haas Viola és Társa.” (Egyetértés, 1923. március 20., 2.)
A második világháború idején súlyos károkat szenvedett a ház, a keleti oldalhatáron az utcafronti traktushoz csatlakozó udvari lakást ekkor bontották el.
„Nem lehet eligazodni az Ipartestület új helyiségében. A Debrecen és Vidéke Ipartestület éppen 50 évvel ezelőtt alakult. Ez idő alatt most történt meg először, hogy az Ipartestület irodája az Ipartestület székházában működik. A Piac utca 28. szám alól hétfőn és kedden költöztek át a Kossuth utca 26. szám alatti székházba. A hivatal tegnap tartotta első napját az új helyiségben. Nagyon nehezen lehet a sok rom között a megsérült épületben megtalálni azt a pár helyreállított szobát, ahol most az Ipartestület új otthonra talált. Tervbe vették, hogy székháznak többi részét is rendbehozatják s minden tekintetben kifogástalan otthont teremtenek Debrecen iparosai számára." (Népszava, 1945. november 22., 2.)
„Novothny Antal 1/2 - helyesen 1/12 - tulajdonrészét 1950-ben, a megyei pénzügyi osztály 21828/1950. VII. sz. határozata az Ingatlankezelő Községi Vállalat kezelésébe és város birtokába juttatja. Az 1/12 eszmei hányadot a város a többi tulajdonosnak 1951-ben 6.667,- forintért eladja.”
https://library.hungaricana.hu/hu/view/HABM_Lk_23/?pg=38&layout=s
Novotny Antal Kardos Eszter (1914–?) férje volt. Kardos Eszter Kardos Gyula (1884–1939) vászonkereskedő, Dr. Kardos Endre testvérének a lánya volt.
Fő források:
- Déri Múzeum
- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
- Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye
Források részletesen: https://www.debrecenhazai.hu/adatbazis
Megjelenés: 2023. november 4.
Frissítés: 2023. november 5.
Készítette: Harangi Attila
