A Kar utcza 3281. (mai 29.) számú ingatlanon 1872-ben még egy oldalhatáron álló népi lakóházat ábrázoltak Nagy Sándorné tulajdonában. Az újsori területen egy átmenő telek volt, a Kar és a Hortobágy utcára nyílt.
Az ingatlant 1891. augusztus 11-én vásárolta meg Oláh Mihály (1845–1917) bérkocsis és felesége, Kovács Zsuzsánna (1850-1922), akik a telken ma is álló kulisszafalas,hézagosan zártsorú polgárházat 1901–1902-ben építtették.
Polgár Oláh Mihály 1917. augusztus 6-án halt meg 72 évesen, Kar utca 29. szám alatti lakosként.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/458085#
Özv. Oláh Mihályné Kovács Zsuzsanna 1922. február 27-én halt meg 72 évesen
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Sk_18_Naplok/?pg=291&layout=s
1922-ben, az Oláh házaspár halála után, 7 gyermekük örökölte a Kar utca 29. számú házat: Oláh István (-Végh Juliánna), Özv. Dien Mihályné Oláh Erzsébet, Balogh Jánosné Oláh Mária, Kovács Istvánné Oláh Mária, Oláh Gábor, Oláh Mihály (-Horváth Erzsébet) és Oláh József (-Juhász Anna). A hét testvér közül hatan eladták a tulajdonrészüket (6/7) id. Pál József (1867. Balmazújváros - ?) gazdálkodónak. Egyedül Oláh Gábor tartotta meg az örökségét (1/7), aki az utcafronti lakásban élt haláláig. A testvérei közötti örökösödési perlekedésről szól a Heten vagyunk című regénye.
Oláh Gábor (1881-1942) író, költő 1891-től haláláig, 1942-ig élt a házban.
Oláh Gábor életéről: Lakner Lajos (szerk.): Naplók. Oláh Gábor. Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Sk_18_Naplok/?pg=0&layout=s
Oláh Gábor lakásának részletes leírása:
Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_DERI_1942/?pg=13&layout=s
A ház és az író történetéről:
Tóth Endre: Oláh Gábor Kar utcai otthona. In: Hajdú-Bihari Napló, 1976. január 11. 12.
"Oláh Mihály és Kovács Zsuzsanna (Oláh Gábor költő szülei) az eredeti nádtetős, vályogfalú házat 1891-ben vásárolták meg. 1902-re építették fel helyére a ma is meglevő L-alakú házat. Szülei halála után a ház első részében a költő élt." - Nyul Imre
Nyul Imre: A debreceni Vénkert. Debrecen, 2020. 76–77.
Oláh Gábor: Új lakás (1902. június 27.)
Nádfedeles, töpörödött
Öreg házunk oda van!
Félre csapott, vén kéménye
Nem pöfékel untalan.
Nem integet ősz fejével,
Kormos, kerek félszemével —
Nádfedeles, öreg házunk oda van!
Szép, cserepes, magas házat
Emeltek a helyébe;
Tölgyfa kapu, három ablak,
Három akác elébe.
Nagyot nézek, mikor látom:
Az öreget már nem látom!
Szép, cserepes, magas ház nőtt helyébe.
Piros tetős, elles házunk
Végigsepert udvarán
Aprómarhát, galambokat
Etet, itat jó anyám.
A ketrecben liba gágog,
Nyiladoznak a virágok
Piros tetős, elles házunk udvarán.
Kis eperfa lombos ága
Hozzám hajlik, hívogat...
Édesapám borral kínál,
Iszogatunk nagyokat.
Egymás mellett szótlan ülünk,
Az apróság zsong körültünk,
Kis eperfa lombos ága hívogat.
Gondolkozunk múlt időkről...
Az idő száll csöndesen.
Úgy érezem: ilyen boldog
Nem leszek már sohasem!
A galambok turbékolnak,
A falombok lehajolnak,
Gondolkozunk... s az idő száll csöndesen.
Oláh Gábor szülőháza: Kétmalom utca 10.
„1876-ban a Hatvan utcai kerület 1491. sz. alatt (Csokonai utca 46. sz.), 1878-ban a Mester utcai kerület 1257. sz. alatt (Honvéd utca 58. sz.),1881-ben pedig, Gábor születésekor a Péterfia utcai kerület 879. sz. házában laktak. Ez a házszám a mai Kétmalom utca 10. számmal azonos. Az akkori épületet azonban a század elején lebontották. Mihály születése idején, 1884-ben már a Dobozy temetőre néző Köteles (ma: Bercsényi) utca egyik nádtetős, földes padozatú viskójában laktak, mely már saját tulajdonuk volt, - egészen addig, amíg a Kar utca 29. sz. házat megvásárolták.”
„Oláh Gábor igazi szülőháza körül már az író életében viták zajlottak. Egyesek a Kar utca 29. sz. házat tekintették szülőházának is, ahol az iró mintegy negyven évig lakott. Maga az író A táltos fiú c. regényében a város akkori szélén, a Dobozy-temetővel szomszédos Köteles utcába tette születési helyét. Ezt a tévedést bizonyosan a pontatlan családi emlékezések okozták. Oláh Mihályék csak Gábor születése után költöztek a Köteles utcába. Az író memóriája annyiban mégis megbízható, hogy kicsiny gyermekségét - kétéves korától tízig - tényleg a temetőre néző házacskában töltötte. Az író szülőházáról a Debreczeni Újság 1942. március 1-i számában riport jelent meg „Hol született Oláh Gábor?" címmel.”
Tóth Endre: Oláh Gábor gyermekkora és ifjúsága. In: Alföld, 1968.január. (XIX. évfolyam, 1. szám) 65.
