A Borz utca 5. számú helyi védett hézagosan zártsorú polgárházat Szabó József 1906-ban építtette Kasza István kőművesmester tervei alapján. Forrás: Gajdos Csaba – Horváth Péter – Szatmári Zsófia – Virányi Zsolt – Gellér Ferenc: Debrecen Megyei Jogú Város helyi védelem alatt álló épületeinek és területeinek értékvizsgálata, DMJV PH Főépítészi Iroda, 2023.
Szabó József (1860–1920) gazdálkodó, kisbirtokos, téglagyáros volt, a felesége Burai Julianna (1867–1937) volt. Gyermekeik születésekor, 1895-ben még a Nyíl utca 3148. (ma 127.) szám alatt laktak édesapja, Szabó György házában,1898-ban már a Borz utca 5. szám alatt. 1930-ban Özv. Szabó Józsefné Borz utca 5. szám alatt 4 db egy szoba-konyhás lakás építésére kapott engedélyt, Kasza Gyula kőművesmester kivitelezésében. (Vállalkozók Lapja, 1930. április 19.) A helyi védelmi értékkataszter szerint ez a bővítés a telek északi oldalhatáron álló népi lakóház átalakítását jelentette. 1940-ben már Varga József gazdálkodó volt a Borz utca 5. Szabó-ház tulajdonosa.
Szabó József téglagyára 1913-tól működött Nyulason, a halála után az özvegye 1929-ig vezette, majd a fiuk, Szabó Sándor és neje, Dézsi Margit téglagyáraként működött 1936-ig. Forrás: Balogh László: Adalékok a debreceni ipari téglagyártás történetéhez. In: Cívisporta 2020/2.
https://epa.oszk.hu/03300/03326/00008/pdf/EPA03326_civisporta_2020_02_109-244.pdf
A tanulmányban fotót is láthatunk Szabó József gyárában készített „SzJ” monogramos tégláról a pdf 4. oldalán.
„A magyar népi hiedelem- és hitvilág jellegzetes emléke lehet a Borz u. 5. számú ház kapuja felett látható lófej is. Tán egykori csikós, ménestulajdonos házának dísze lehetett, de mélyebben mégiscsak talán egykori táltoshiedelem emlékének tudat alatti továbbélését hirdeti a mai szemlélőnek tán közömbös disz.” Flasch Dezső: Kerékvetők, kapu- és ablakdíszek Debrecenben. In: Múzeumi Kurír, 1982. június, 49.
Bár az most kiderült, hogy az építtető, Szabó József nem volt csikós vagy ménestulajdonos, de mint gazdálkodó mégis hatással lehettek életére a lovak.
Varga Józseftől kiderült a megfejtés: „Az ősök Lófők voltak, ezért került a lófej a kapu fölé. A nagyapámévolt a ház 1946-ig, később bérlőként lakott benne”
Fő források:
- DMJV PH Főépítészi Iroda Építészeti Archívum (Mikrofilmtár)
- Források részletesen: https://www.debrecenhazai.hu/adatbazis
Készítette: Harangi Attila
Megjelenés: 2019. november 5.
Frissítés: 2025. november 16.
