Az Arany János utca 6. szám alatti helyi védett zártsorú polgárházat 1874–1875-ben építtette Fodor István (1819–1886) építőmester.
Az 1768-as várostérképen, a Piac utcai városrész harmadik tizedében, a 178. számmal jelölt telek a mai Arany János utca 4. és 6. számú telkeket összevonva jelentette egy telekként. A portán ekkor két kör alaprajzú szárazmalmot ábrázoltak, illetve két kisebb népi lakóházat az utcafronton, az egyik az utcával párhuzamos, a másik pedig ez utcára merőleges. Az 1822-es várostérképen változatlanul két szárazmalmot láthatunk, viszont már csak egy utcára merőleges népi lakóházat ábrázoltak a korábbinál hosszabb méretben.
1845-ben Antalfy György volt a tulajdonos, az 1851-es házadó összeírásban pedig Antalfy János malmosházaként jegyezték. Az 1857-es összeírásban már Antalfy Jánosné volt a tulajdonos. Az 1869–1870-es népösszeírásban Antalfy Lajos (1840–1896) 30 éves órásmester ingatlana volt. Antalfy Lajos felesége a 24 éves Liszkay Katalin volt, mindketten Debrecenben születtek. Velük lakott egy cseléd és Schöpf Adolf, 19 éves aradi órássegéd. A másik lakásban Kovács László 27 éves molnármester élt a feleségével. Az 1872-es kataszteri térképen változatlanul az 1822-ben ábrázolt két szárazmalom látható a népi lakóházzal. Ekkor még Antalfy Lajos nevét olvashatjuk a portán.
1873-ban Olga Hanna, és 1874-ben Margit Olga lányuk születésekor még a Kádas u. 1897. szám alatt jegyezték az Antalfy családot. 1878-ban, Gyula Kálmán fiuk születésekor viszont már Karcagon laktak, ahol Antalfy Lajos fűszerkereskedő 56 évesen halt meg 1896-ban, Antalfy Lajosné Liszkay Katalin pedig 1930-ban 87 évesen.
10 évvel később, az 1882-es várostérképen már két részre, a mai 4. és 6. számú telekre osztották az ingatlant. A 6. számú telken pedig már a mai zártsorú házat ábrázolták! Tehát a mai ház a térképi ábrázolások alapján valamikor 1872 és 1882 között épült.
A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárában a Tanácsi Mutatókönyvekben (HU MNL HBVL IV. 1405.b.) sikerült megtalálni az építkezés pontos dátumát.
- 1873. „Antalfy Lajos kérvénye Kádas u. 1897. sz. a. telkének fele részben elosztása engedélyezéséért.” (2592/1873. irat)
- 1873. „Antalfy Lajos kérvénye Kádas u. 1897. sz. ház malmos telke fél részének eladhatása iránt.” (6825/1873., 7398/1873., 7809/1873. iratok)
- 1874. „Antalfy Lajosné Liszkay Katalin kérvénye Fodor István és neje részére eladott pusztatelekről a terhek leírásai iránt.” (4790/1874., 5239/1874., 6539/1874. iratok)
- 1874. „Fodor István kérvénye 1897. sz. a. házánál építkezés iránt.” (5438/1874. irat)
- 1875. „Fodor István kérvénye P. u. 1897. sz. újonnan épült háza felülvizsgálatáért.” (2892/1875. irat)
Bár az építkezés iratai nem maradtak fenn, a fenti bejegyzésekből egyértelműen kiderül, hogy Antalffy Lajos és felesége, Liszkay Katalin 1873-ban osztották két részre a telküket, és 1874-ben adták el közvetlenül Fodor Istvánnak, aki 1874–187-ben fel is építette a mai zártsorú házat. A ház eredeti tervrajza nem maradt meg.
Fodor István (1819–1886) építőmester az 1869–1870-es népösszeírás szerint a Csapó utca 304. (ma 41.) számú házban lakott, ahol a halálakor 1886-ban is jegyezték. Tehát az Arany János u. 6. számú házat valószínűleg befektetésként építhette, nem lakott ott. Az Arany János u. 6. ház utcafronti homlokzatán a középrizalitban a kapu feletti és mellette a két-két ablak feletti 3 lunettában lévő pajzs díszeken Fodor István FI monogramja olvasható.
A szomszédos Arany János u. 4. számú telekre 1896-ban Nemes Kálmán építtette fel a mai zártsorú egyemeletes házat Stégmüller Árpád tervei alapján. Forrás:
Arról jelenleg nincs információnk, hogy Fodor István mikor adta el a házat, kik éltek benne a felépítése után. A Tanácsi Mutatókönyvek szerint 1903-ban Áron Miksa és Fürst Ödön kértek valamilyen építkezésre engedélyt az Arany János u. 6. szám alatt. 1905-ben pedig Rosinger Lajos (1833–1920) gazdálkodó, földbirtokos kért engedélyt valamilyen építkezésre ezen a címen, akit az 1910-es, az 1911-es és az 1914-es címtárakban tulajdonosként jelöltek. A felesége Sternthal Regina volt, aki 1897-ben halt meg Budapesten 54 évesen és a debreceni izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Rosinger Lajos 1920-ban halt meg 87 évesen, Arany János u. 6. szám alatti lakosként, 1909-től az izraelita hitközség elnöke volt.
Az 1927-es és az 1940-es címtárakban már Bácsi Ferenc volt a tulajdonos.
Az 1937-es képviselőválasztási iratok szerint a házban lakott többek között dr. Ladányi Józsa (1898–1985) orvos és testvére, dr. Ladányi Sándor (1906–1974) ügyvéd, illetve a szüleik, Lusztig Dezső (1870–1940), a Debreczeni Árukereskedelmi Részvénytársaság igazgatója és Redl Zelma (1880–1954). Dr. Ladányi Józsát az 1927-es címtárban még a Magos u. 11. szám alatt jegyezték, az 1931-es címtárban pedig már az Arany János u. 6. szám alatt. Lusztig Dezső 1940-ben halt meg 70 évesen, Arany János u. 6. szám alatti lakosként. Például 1914-ben még a Simonffy u. 17. szám alatt lakott. Tehát a Lusztig család az 1930-as években biztosan az Arany János u. 6. számú Fodor-házban élt.
A ház 2001. óta helyi egyedi védelem alatt áll.
A Fodor-ház egyik utcafronti lakásában 2016 óta működik a Vintage World cafe & flower kávézó. Az üzlet szellemisége szépen kapcsolódik a másfél évszázados ház örökségéhez. A cívisházak megőrzésének egy példás megoldása.
Publikációk a házról:
- Dr. Horváth Péter leírása az Arany János u. 6. ház történetéről
Fő források:
- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára
- Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye
Megjelenés: 2019. november 5.
Frissítés: 2026. május 30.
Készítette: Harangi Attila
