Kataszter
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Agárdi u. 21.
Cím: Agárdi u. 21.
Típus: polgárház
Építés éve: 1882-1898

Az Agárdi utca 21. számú földszintes, hézagosan zártsorú polgárház kulisszafallal térképi ábrázolások alapján valamikor 1882 és 1911 között épült. Az 1911-es kataszteri térképen még 19. számmal jelölték és a mai 19. számú telekkel közös telek volt, valamikor később osztották ketté a telket, ezért kapta a mai 21. számú jelölést. Az építés évét egy különleges mementóval tudjuk tovább szűkíteni. A kerítést a homlokzat folytatásaként, kulisszafalként építették tovább, amelyben egy nagykaput és egy külön utcaajtót alakítottak ki. Az utcaajtó szemöldökgerendáján a régi, 1845 és 1898 között használt házszámozás, a 696 szám megmaradt, ami alapján a házat valamikor 1882 és 1898 között építették. Az 1911-es térképen a mai 19. és 21. számú telek közös volt, a két épületet egy épületnek ábrázolták, azonban az utcaképben látható, hogy a 19. számú ház sokkal alacsonyabb, ezért az lehet a régebbi, ami mellé építették vagy átépítették a 21. számú házat azonos alaprajzi kontúrban.

Az ingatlan tulajdonosa az 1870-es népösszeírás szerint özv. Busi Jánosné (66 éves) volt. Gál Gabriellának köszönhetően kiderült, hogy Busi János 1861. március 14-én halt meg, a hagyatékát a Péterfia utcai városrészben a 696. számú háza, sestakerti szőlője, macsi tanyaföldje és guti kaszállója képezte. (Budapesti Közlöny, 1870. június) 

Az 1872-es kataszteri térképen már Jenei József 32 éves szántóvető neve olvasható a telken, aki Busi Erzsébet (32 éves) férje volt. Az 1910-es és 1911-es címtárban szintén Jenei József és felesége, Busi Erzsébet háza volt. Id. polgár Jenei József presbiter 1909-ben halt meg 67 évesen, Agárdi u. 19. (ma 21.) szám alatti lakosként, valószínűleg ő építette a házat. 1914-ben már Barna Mihály gazdálkodó és neje, 1927-ben Nagy János, 1940-ben pedig Nagy Jánosné és társai voltak a tulajdonosok.

A homlokzatot és az ablakok nyílásrendszerét teljesen átalakították, egyedül a zárópárkány tagozatai maradtak meg. Régi vörös hódfarkú cserép a tetőfedés.

A felújításra váró ház Szentlászlófalva egy kis óvárosi utcájában zárványként maradt meg. 

A ház nem védett, legalább 2018 óta eladó.


Publikációk a házról:

- Löki Viktor: Streets of Debrecen, Agárdi utca


Fő források:  

- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára   

- Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye    

 Források részletesen


Megjelenés: 2026. március 29.  

Frissítés: 2026. április 5.

Készítette: Harangi Attila

Helyrajzi szám:
7319
Korábbi azonosítók:
Agár u. 696. (1872), Agárdi u. 19. (1911)
Későbbi tulajdonosok, lakók:
özv. Busi Jánosné (1870), Jenei József (1872-1909), Barna Mihály (1914), Nagy János (1927), Nagy Jánosné (1940)
Védettség:
nincs
Jelenlegi rendeltetése:
lakóház
Beépítési mód:
hézagosan zártsorú kulisszafallal
Nyílászárók:
ablakok teljesen átalakítva, régi kapu és utcaajtó
Értékes elemek:
régi kapu és utcaajtó régi házszámzással, zárópárkány tagozatok, tetőcserép